Irka Cafe-blog

A Bakonyi 66

Nem kerek ez a születésnap, de ennek ellenére a 66 az egy jó szám. A mágia és a számmisztika szerint is jó szám, sőt mesterszám. “A  dupla 6-os a szív tisztaságát és a belső énnel való őszinte kapcsolat fenntartásának szándékát tükrözi.” Persze, én mindezekben nem hiszek, mert sokkal földhözragadtabb vagyok annál, mintsem, hogy a misztériumok… Tovább »

“Ha másokat szolgálsz, a te szíved is meggyógyul.” (Nicholas James Vujicic)

(Söréd 2018.07.17) Bakonyi István barátomtól hallottam erről a táborról, a múlt év decemberében, amikor  egy közös munkán dolgoztunk. Akkor került szóba közöttünk a Teljes Élet Szociális Alapítvány. Még a télen elhatároztam, hogy mindenképpen meglátogatom a sörédi tábort és annak lakóit, valamint a velük foglalkozó önkénteseket.  Nos, úgy adódott az előzetes egyeztetéseket követően, hogy ezen a… Tovább »

A magyarok …

A magyarok többsége mit gondol?   https://www.magyarsziv.com/2018/03/13/a-magyarok-tobbsege-ugy-gondolja-kadar-idejeben-sokkal-jobban-eltunk-mint-most-egy-megosztassal-jelezzen-az-aki-szinten-igy-gondolja-szerinted-is-igy-van-ez/ Nehéz erről úgy véleményt alkotni, hogy ne soroljanak be kb. egy perc alatt  komcsinak, vagy éppen a másik tábor nyilasnak, vagy ne aggassanak rád valamilyen másfajta jelzőt. Tehát csak félénken,  visszafogottan nyilatkoznék. Igyekszem érzelmektől mentesen, bár az meg elég nagy hülyeség, hiszen akkor volt az én korosztályom fiatal…. Tovább »

Délelőtti gondolatok

Ebben a kis írásban ne keressen  senki  semmiféle összefüggést, ezek csak úgy eszembe jutottak miközben felsepertem  az udvart és a kerti széken napoztam egy keveset a ház falánál, amit felmelegített a déli napsugár. Ritkán mondom ki azt a szót, hogy szeretlek. Nem akaratlagos, hanem valahogy  a számomra ez annyira bensőséges, hogy  amikor kimondanám, akkor mindig… Tovább »

Ez egy ilyen nap!

Délután Sobor Antal emlékülés. Gondoltam ebéd után alszom egy kicsit. Már egy hete hajnalban fekszem, és kezdek lemerülni, széthullani.  Feleségem három órakor rázogatott, hogy ébredjek.  Öltözés, rohanás.  A kisboltnál jutott eszembe, hogy a laptopban maradt a fényképezőgép memóriakártyája. Vissza. Kártyát zsebre  vágtam.  Késésben vagyok. Parkolás a pláza tetején. Futás a városházáig. Beesek, leülök. Idegesen kotorászok… Tovább »

Lélekdal

  “Lélekdal” est. Testközelben Tolcsvay Bélával! Teljes előadás. Bakonyi István megnyitója után Tolcsvay Béla vette át a szót. Tegnap este összeért az auránk Tolcsvay Bélával. Nagyjából egy méter távolságra voltunk egymástól, és éreztem a 72 éves művész minden rezdülését. Nemcsak a zenén, hanem a mondanivalóján keresztül is. A Vörösmarty Társaság vendége Tolcsvay Béla Kossuth- díjas… Tovább »

Andalgó

Nem hagy nyugodni a szó.  Andalgó. Karácsony reggelén volt egy rövid kis álmom, amiből csupán ez az egy szó maradt meg, és nem ment ki a fejemből.   Gondolkodtam rajta egy darabig.  Gyönyörű dallama van, szerintem ilyen dallamú szó csak a magyar nyelvben létezik. Ízlelgesd és rájössz, hogy mennyi mindent jelent. Széjjelbontottam a magyar helyesírás szabályai… Tovább »

Mit adjak vissza?

Olvasom:  https://www.nlcafe.hu/szabadido/20171211/grecso-krisztian-dij-stadium-kiado-szexualis-zaklatas/ „Grecsó  Krisztián is visszaadja a díját a zaklatási botrány miatt.” Szexuális zaklatást abszolút elítélem, viszont azzal nem értek egyet, hogy egy jogosan kiérdemelt díjat valaki visszaadjon, csak azért, mert a díjat adóról időközben kiderültek negatív dolgok. Kicsit elbizonytalanodtam ezen, és elgondolkodtam azon, hogy talán eljött az ideje annak, hogy én is visszaadjak valamit…. Tovább »

Intelmek 1.

  Nem politizálok, viszont van véleményem, és olvasni is tudok.  Most éppen ezt.  „Civil miniszterelnököt keres a baloldal.”   8 éve keresik, nemcsak a miniszterelnök jelöltjüket, hanem magukat is. Hasztalan.  Mintha Samu kutyámat hallanám, amint azt ugatja nekem miden nap, hogy  holnaptól ő lesz a főnök.  A szomszédkutyák is helyeselnek neki.  Persze nem lesz, de jól… Tovább »

Te miért írsz?

Miután 2013-ban megjelent az első  könyvem a „Csak mesélek”: beszélgettem ismerősökkel és volt kollégákkal, akikkel már rég nem találkoztam. Meglepődtek a könyvemen. Nem is gondolták volna rólam, hogy nekem ilyen „írói ambícióim” vannak. Nincsenek, csak így alakult. Erre a kis novelláskötetre én  azt szoktam viccesen mondani, hogy az asztal lába alá –ha billeg– oda sok… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!