1.0Irka Cafe-bloghttps://nehrer.cafeblog.huGyörgy Nehrerhttps://nehrer.cafeblog.hu/author/nehrer-gywindowslive-com/<p>Egy-két hete a kezembe akadt néhány olyan tárgy, amik már régen feledésbe merültek. Az egyik egy fotó volt, amit a kilencvenes évek elején készítettem Egyiptomban. Aztán előkerestem a többi fotót is és felidéztem magamban annak a régi utazásnak az emlékeit és a látottakat. Ilyenkor mindig előszedek régi könyveket és tudományos értekezéseket az örök dilemmáról.— vajon hogyan épültek a piramisok? Nos, nem tudom. De, állítólag már megfejtették. A kérdés mindennap felmerül bennem, mert az íróasztalomon van egy sárgarézből készült szépen cizellált méretarányos kis piramisom Egyiptomból, a világ legnagyobb piramisáról. Egy kézművestől vásároltuk. Lehetne akár giccs is, de ez nem az, mert igazán finom kézimunka, ősi motívumok másolatával. Energiát ad. Vagy közvetít?</p> <p><img class="alignnone wp-image-2480" src="https://nehrer.cafeblog.hu/files/2018/09/DSC_3089-300x296.jpg" alt="" width="205" height="202" /><img class="wp-image-2479 alignright" src="https://nehrer.cafeblog.hu/files/2018/09/DSC_3088-292x300.jpg" alt="" width="197" height="202" /></p> <p><img class="alignnone wp-image-2478" src="https://nehrer.cafeblog.hu/files/2018/09/DSC_3087-300x297.jpg" alt="" width="191" height="189" /><img class="wp-image-2477 alignright" src="https://nehrer.cafeblog.hu/files/2018/09/DSC_3085-300x289.jpg" alt="" width="194" height="187" /></p> <p>Nem tudom, mindenesetre másoknak nem ártok vele, ha  ilyesmiben hiszek. Amúgy   is akkora felfordulás van a világban, jó, ha van egy fix pont az ember életében.  Van akinek Isten, van akinek a materiális dolgok jelentenek kapaszkodót. Én a kettő között állok félúton. Nem ingadozom, mert mindkét dolgot azonos mértékben képes vagyok elfogadni és tisztelni. De, térjünk vissza a piramisokra. Azoknak bizonyára nem kell magyaráznom, akik már voltak Egyiptomban és látták a gízai piramisokat, hogy milyen érzés több mint két és félmillió köbméternyi építmény lábánál állni, aminek a magassága közel öt darab tízemeletes épület egymás tetején. Ez Khufu (Kheopsz) nagy  piramisa. A legnagyobb, ami valaha épült. A méreteihez csupán annyit, hogy a jelenlegi magyar határ teljes hosszában körbekeríthetnénk az országot,  ötven centi széles  és két méter magas kőfallal és még maradna egy jó nagy  várra való kövünk is. Szóval ez a piramis monumentális.  A kezembe került egy közel tízéves tudományos értekezés, ami számomra valamiért szimpatikusnak tűnt. Már annyiban, hogy az építőmesterséget valamikor gyakorlóként, már hasonló gondolatok megfordultak a fejemben nekem is, bár azok a gondolatok  egyáltalán nem tudományos alapokon nyugodtak, mint az alábbiak.</p> <p>A „Múlt<<kor" történelmi magazinból idézek egy érdekes cikket.</p> <p> <strong>Nanotechnológiával készíthették a piramisokat</strong></p> <p><em>„Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a piramisok 4500 éves mészkőburkolata egyiptológusok és geológusok több nemzedékét is félrevezette, s azt valójában vélhetőleg betonból öntötték ki.</em></p> <p><em>A kutatást vezető Michel Barsoum, a Drexel Egyetem Anyagtechnológiai Tanszékének professzora kerámiatechnológiát tanít, illetve új, hőálló anyagok előállításán fáradozik. Michael Carrell pár évvel ezelőtt érdeklődött nála a gízai piramisok építésének rejtélyéről. Carrel szerint ugyanis Joseph Davidovich, a franciaországi St. Quentinben található Geopolimer Intézet igazgatója már két évtizeddel ezelőtt megfejtette a piramisok titkát. Davidovich szerint a piramis köveit mészkő, agyag, mész és víz elegyéből készült betonból készítették. "A beszélgetés ezen pontján kitört belőlem a nevetés" - idézte fel Barsoum. Ha a piramisok anyagát tényleg kiöntötték, azt már valószínűleg bebizonyították volna elektronmikroszkópos vizsgálatokkal. Kiderült azonban, hogy még senki sem próbálta meg. A kétórás vizsgálatnak induló projektből végül öt évig tartó odüsszeia lett, amelyben tanítványom Adrish Ganguly, és franciaországi kollégám, Gilles Hug voltak a segítségemre." Másfél év kiterjedt pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálatai és több tesztelés után a kutatócsoport nyilvánosságra hozta az első eredményeket: a belső és külső burkolat összetétele valóban megegyezik a mészkőbetonnal A mészkövet összetartó cement alkotóeleme vagy szilicium-dioxid (kvarc építőkövek) vagy kalciumban és magnéziumban gazdag szilikátásvány volt. A kőzetek víztartalma magas volt, ami szintén nem jellemző a gízai fennsíkon található normál, száraz mészkőre, a külső és belső burkolat cementrésze pedig amorf volt, vagyis az atomok nem szabályosan, ismétlődő sorrendben helyezkedtek el. A hasonló szerkezetű ásványminták pedig ilyen formában sehol nem fordulnak elő a természetben. Nagyon valószínűtlen, hogy az általunk vizsgált külső és belső burkolatok anyagát természetes mészkőtömbökből faragták ki" - mondja Barsoum. A kutatók szilicium-dioxid nyomokat találtak a mintákban, ami szintén azt bizonyítja, hogy a kőtömbök nem természetes mészkőből készültek. "Ironikus, fenséges és alázatot keltő", hogy ez a 4500 éves mészkő annyira hasonlít az eredetihez, hogy egyiptológusok és geológusok több nemzedékét is félrevezette. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy "az ókori egyiptomiak voltak az első, bár ismeretlen nanotechnológusok". Barsoum kutatása alapján valószínűbbnek látszik, hogy a piramisok tetején lévő burkolatot betonból öntötték ki, s nem hagyományos módon vonszolták a köveket a csúcsra. Az öntvény arra is magyarázatot ad, miért illeszkednek olyan szorosan egymáshoz a kövek. Továbbra is rejtély marad, hogy voltak képesek az egyiptomiak felemelni a 70 tonnás gránittáblákat a nagy piramis közepéig. "A beton-mészkő e korai formájához használt mész és kovaföld gyakorlatilag mindenütt megtalálható a Földön. A beton-mészkő környezetkímélőbb, mint sok ma használt, modern építőanyag: egyedül a Portland cement készítésekor évente 6 milliárd tonna szén-dioxid kerül a légkörbe. Furcsa, de ezek a 4500 éves kőtömbök nem a múltról szólnak, hanem a jövőről" - összegezte Barsoum a tanulságot.” </em>Eddig a cikk.  Melynek a tanulsága sem elhanyagolható.</p>rich