<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Irka Cafe-blog</provider_name><provider_url>https://nehrer.cafeblog.hu</provider_url><author_name>György Nehrer</author_name><author_url>https://nehrer.cafeblog.hu/author/nehrer-gywindowslive-com/</author_url><title>Mama receptjei 1.</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;em&gt;A receptek  nagy része a két háború között , néhány pedig az első világháború előtt, a boldog békeidőkben íródott. Az én korosztályom sokáig azt sem tudta, hogyan néz ki egy banán, vagy egy narancs. &lt;/em&gt;&lt;em style=&quot;line-height: 1.5&quot;&gt;Az első fizetésemből 1971-ben (1250 forint volt) vásároltam mindért banánt. Egész délelőtt sorban álltam a Karl fűszeresnél. Már állami üzletként üzemelt, de mindenki csak a régi nevén hívta. Vettem egy láda gyümölcsöt, amit akkoriban aranyáron árultak. Aztán széjjelosztogattam a családban.  Akkor ettem én és a testvéreim először banánt. Ilyen idők voltak azok.&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;em&gt; A m&lt;/em&gt;&lt;em&gt;ama kiválóan főzött és valahogy Ő a semmiből is tudott ebédet készíteni.  Az ötvenes években teljesen mindegy volt, hogy van-e pénzed élelemre, vagy nincs, mert az üzletek amúgy is  kongtak az ürességtől. Faluhelyen azért könnyebben boldogultak az emberek még a beszolgáltatások ellenére is, de városon nagyon nehéz időket éltünk. &lt;/em&gt;&lt;em&gt; Nos, a múltkorában feleségem pakolgatta a régi szakácskönyveket  és receptes füzeteket, amiket annak idején minden háziasszony magának írogatott, egy-egy  füzetlapra, vagy egy egész füzetbe. -kinek mije volt.  Kézzel írt, megsárgult papírok, amik anyáról lányra, lányról unokára maradtak, - már azok, amiket sikerült megmenteni a két háború viszontagságai közepette. Kincseknek, fontos iratoknak számítottak. Ezek voltak annak idején egy asszony,  egy  anya,  egy feleség tudománya.  A családról való gondoskodás alappillérei.  Nem is nyúlhatott hozzá férfiember. &lt;/em&gt;&lt;em&gt;Most a kezem ügyébe kerültek ezek a kincsek.  Nehezen kaptam meg őket én is , de most legalább megoszthatom veletek a közel százéves recepteket apránként.  Nem biztos, hogy sorrendben lesznek, de nem is az a lényeg, mert én nem szakácskönyvet írok. Csak szeretem nézegetni  és olvasgatni a régi megsárgult papírokat. Ilyenkor mindig magam előtt látom a mamát, amint lisztes kezével a szemüveget az orrára biggyeszti és betűzgeti a saját írását. Lehet, hogy tudtok belőle használni ti is  valamit. &lt;/em&gt;&lt;em style=&quot;line-height: 1.5&quot;&gt;Nem mindig a modern dolgok a jók! &lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;em style=&quot;line-height: 1.5&quot;&gt;Ha kicsik a betűk:   Ctrl + &lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignnone wp-image-328 size-full&quot; src=&quot;https://nehrer.cafeblog.hu/files/2016/08/Mama-receptek001.jpg&quot; alt=&quot;Mama receptek001&quot; width=&quot;1467&quot; height=&quot;2048&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>