{"version":"1.0","provider_name":"Irka Cafe-blog","provider_url":"https:\/\/nehrer.cafeblog.hu","author_name":"Gy\u00f6rgy Nehrer","author_url":"https:\/\/nehrer.cafeblog.hu\/author\/nehrer-gywindowslive-com\/","title":"A piramis","html":"

Egy-k\u00e9t hete a kezembe akadt n\u00e9h\u00e1ny olyan t\u00e1rgy, amik m\u00e1r r\u00e9gen feled\u00e9sbe mer\u00fcltek. Az egyik egy fot\u00f3 volt, amit a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n k\u00e9sz\u00edtettem Egyiptomban. Azt\u00e1n el\u0151kerestem a t\u00f6bbi fot\u00f3t is \u00e9s felid\u00e9ztem magamban annak a r\u00e9gi utaz\u00e1snak az eml\u00e9keit \u00e9s a l\u00e1tottakat. Ilyenkor mindig el\u0151szedek r\u00e9gi k\u00f6nyveket \u00e9s tudom\u00e1nyos \u00e9rtekez\u00e9seket az \u00f6r\u00f6k dilemm\u00e1r\u00f3l.\u2014 vajon hogyan \u00e9p\u00fcltek a piramisok? Nos, nem tudom. De, \u00e1ll\u00edt\u00f3lag m\u00e1r megfejtett\u00e9k. A k\u00e9rd\u00e9s mindennap felmer\u00fcl bennem, mert az \u00edr\u00f3asztalomon van egy s\u00e1rgar\u00e9zb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt sz\u00e9pen cizell\u00e1lt m\u00e9retar\u00e1nyos kis piramisom Egyiptomb\u00f3l, a vil\u00e1g legnagyobb piramis\u00e1r\u00f3l. Egy k\u00e9zm\u0171vest\u0151l v\u00e1s\u00e1roltuk. Lehetne ak\u00e1r giccs is, de ez nem az, mert igaz\u00e1n finom k\u00e9zimunka, \u0151si mot\u00edvumok m\u00e1solat\u00e1val. Energi\u00e1t ad. Vagy k\u00f6zvet\u00edt?<\/p>\r\n

\"\"\"\"<\/p>\r\n

\"\"\"\"<\/p>\r\n

Nem tudom, mindenesetre m\u00e1soknak nem \u00e1rtok vele, ha \u00a0ilyesmiben hiszek. Am\u00fagy \u00a0 is akkora felfordul\u00e1s van a vil\u00e1gban, j\u00f3, ha van egy fix pont az ember \u00e9let\u00e9ben.\u00a0 Van akinek Isten, van akinek a materi\u00e1lis dolgok jelentenek kapaszkod\u00f3t. \u00c9n a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llok f\u00e9l\u00faton. Nem ingadozom, mert mindk\u00e9t dolgot azonos m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9pes vagyok elfogadni \u00e9s tisztelni. De, t\u00e9rj\u00fcnk vissza a piramisokra. Azoknak bizony\u00e1ra nem kell magyar\u00e1znom, akik m\u00e1r voltak Egyiptomban \u00e9s l\u00e1tt\u00e1k a g\u00edzai piramisokat, hogy milyen \u00e9rz\u00e9s t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9s f\u00e9lmilli\u00f3 k\u00f6bm\u00e9ternyi \u00e9p\u00edtm\u00e9ny l\u00e1b\u00e1n\u00e1l \u00e1llni, aminek a magass\u00e1ga k\u00f6zel \u00f6t darab t\u00edzemeletes \u00e9p\u00fclet egym\u00e1s tetej\u00e9n. Ez Khufu (Kheopsz) nagy \u00a0piramisa. A legnagyobb, ami valaha \u00e9p\u00fclt. A m\u00e9reteihez csup\u00e1n annyit, hogy a jelenlegi magyar hat\u00e1r teljes hossz\u00e1ban k\u00f6rbeker\u00edthetn\u00e9nk az orsz\u00e1got,\u00a0 \u00f6tven centi sz\u00e9les\u00a0 \u00e9s k\u00e9t m\u00e9ter magas k\u0151fallal \u00e9s m\u00e9g maradna egy j\u00f3 nagy\u00a0 v\u00e1rra val\u00f3 k\u00f6v\u00fcnk is. Sz\u00f3val ez a piramis monument\u00e1lis.\u00a0 A kezembe ker\u00fclt egy k\u00f6zel t\u00edz\u00e9ves tudom\u00e1nyos \u00e9rtekez\u00e9s, ami sz\u00e1momra valami\u00e9rt szimpatikusnak t\u0171nt. M\u00e1r annyiban, hogy az \u00e9p\u00edt\u0151mesters\u00e9get valamikor gyakorl\u00f3k\u00e9nt, m\u00e1r hasonl\u00f3 gondolatok megfordultak a fejemben nekem is, b\u00e1r azok a gondolatok \u00a0egy\u00e1ltal\u00e1n nem tudom\u00e1nyos alapokon nyugodtak, mint az al\u00e1bbiak.<\/p>\r\n

A \u201eM\u00falt<<kor\" t\u00f6rt\u00e9nelmi magazinb\u00f3l id\u00e9zek egy \u00e9rdekes cikket.<\/p>\r\n

\u00a0Nanotechnol\u00f3gi\u00e1val k\u00e9sz\u00edthett\u00e9k a piramisokat<\/strong><\/p>\r\n

\u201eEgy nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3csoport szerint a piramisok 4500 \u00e9ves m\u00e9szk\u0151burkolata egyiptol\u00f3gusok \u00e9s geol\u00f3gusok t\u00f6bb nemzed\u00e9k\u00e9t is f\u00e9lrevezette, s azt val\u00f3j\u00e1ban v\u00e9lhet\u0151leg betonb\u00f3l \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k ki.<\/em><\/p>\r\n

A kutat\u00e1st vezet\u0151 Michel Barsoum, a Drexel Egyetem Anyagtechnol\u00f3giai Tansz\u00e9k\u00e9nek professzora ker\u00e1miatechnol\u00f3gi\u00e1t tan\u00edt, illetve \u00faj, h\u0151\u00e1ll\u00f3 anyagok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozik. Michael Carrell p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt n\u00e1la a g\u00edzai piramisok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek rejt\u00e9ly\u00e9r\u0151l. Carrel szerint ugyanis Joseph Davidovich, a franciaorsz\u00e1gi St. Quentinben tal\u00e1lhat\u00f3 Geopolimer Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja m\u00e1r k\u00e9t \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt megfejtette a piramisok titk\u00e1t. Davidovich szerint a piramis k\u00f6veit m\u00e9szk\u0151, agyag, m\u00e9sz \u00e9s v\u00edz elegy\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt betonb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k.\u00a0\"A besz\u00e9lget\u00e9s ezen pontj\u00e1n kit\u00f6rt bel\u0151lem a nevet\u00e9s\"\u00a0- id\u00e9zte fel Barsoum. Ha a piramisok anyag\u00e1t t\u00e9nyleg ki\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, azt m\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg bebizony\u00edtott\u00e1k volna elektronmikroszk\u00f3pos vizsg\u00e1latokkal. Kider\u00fclt azonban, hogy m\u00e9g senki sem pr\u00f3b\u00e1lta meg. A k\u00e9t\u00f3r\u00e1s vizsg\u00e1latnak indul\u00f3 projektb\u0151l v\u00e9g\u00fcl \u00f6t \u00e9vig tart\u00f3 od\u00fcsszeia lett, amelyben tan\u00edtv\u00e1nyom Adrish Ganguly, \u00e9s franciaorsz\u00e1gi koll\u00e9g\u00e1m, Gilles Hug voltak a seg\u00edts\u00e9gemre.\"\u00a0M\u00e1sf\u00e9l \u00e9v kiterjedt p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 elektronmikroszk\u00f3pos (SEM) vizsg\u00e1latai \u00e9s t\u00f6bb tesztel\u00e9s ut\u00e1n a kutat\u00f3csoport nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozta az els\u0151 eredm\u00e9nyeket: a bels\u0151 \u00e9s k\u00fcls\u0151 burkolat \u00f6sszet\u00e9tele val\u00f3ban megegyezik a m\u00e9szk\u0151betonnal A m\u00e9szk\u00f6vet \u00f6sszetart\u00f3 cement alkot\u00f3eleme vagy szilicium-dioxid (kvarc \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vek) vagy kalciumban \u00e9s magn\u00e9ziumban gazdag szilik\u00e1t\u00e1sv\u00e1ny volt. A k\u0151zetek v\u00edztartalma magas volt, ami szint\u00e9n nem jellemz\u0151 a g\u00edzai fenns\u00edkon tal\u00e1lhat\u00f3 norm\u00e1l, sz\u00e1raz m\u00e9szk\u0151re, a k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 burkolat cementr\u00e9sze pedig amorf volt, vagyis az atomok nem szab\u00e1lyosan, ism\u00e9tl\u0151d\u0151 sorrendben helyezkedtek el. A hasonl\u00f3 szerkezet\u0171 \u00e1sv\u00e1nymint\u00e1k pedig ilyen form\u00e1ban sehol nem fordulnak el\u0151 a term\u00e9szetben. Nagyon val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen, hogy az \u00e1ltalunk vizsg\u00e1lt k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 burkolatok anyag\u00e1t term\u00e9szetes m\u00e9szk\u0151t\u00f6mb\u00f6kb\u0151l faragt\u00e1k ki\"\u00a0- mondja Barsoum. A kutat\u00f3k szilicium-dioxid nyomokat tal\u00e1ltak a mint\u00e1kban, ami szint\u00e9n azt bizony\u00edtja, hogy a k\u0151t\u00f6mb\u00f6k nem term\u00e9szetes m\u00e9szk\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fcltek.\u00a0\"Ironikus, fens\u00e9ges \u00e9s al\u00e1zatot kelt\u0151\", hogy ez a 4500 \u00e9ves m\u00e9szk\u0151 annyira hasonl\u00edt az eredetihez, hogy egyiptol\u00f3gusok \u00e9s geol\u00f3gusok t\u00f6bb nemzed\u00e9k\u00e9t is f\u00e9lrevezette. Kis t\u00falz\u00e1ssal azt mondhatn\u00e1nk, hogy\u00a0\"az \u00f3kori egyiptomiak voltak az els\u0151, b\u00e1r ismeretlen nanotechnol\u00f3gusok\". Barsoum kutat\u00e1sa alapj\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek l\u00e1tszik, hogy a piramisok tetej\u00e9n l\u00e9v\u0151 burkolatot betonb\u00f3l \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k ki, s nem hagyom\u00e1nyos m\u00f3don vonszolt\u00e1k a k\u00f6veket a cs\u00facsra. Az \u00f6ntv\u00e9ny arra is magyar\u00e1zatot ad, mi\u00e9rt illeszkednek olyan szorosan egym\u00e1shoz a k\u00f6vek. Tov\u00e1bbra is rejt\u00e9ly marad, hogy voltak k\u00e9pesek az egyiptomiak felemelni a 70 tonn\u00e1s gr\u00e1nitt\u00e1bl\u00e1kat a nagy piramis k\u00f6zep\u00e9ig.\u00a0\"A beton-m\u00e9szk\u0151 e korai form\u00e1j\u00e1hoz haszn\u00e1lt m\u00e9sz \u00e9s kovaf\u00f6ld gyakorlatilag minden\u00fctt megtal\u00e1lhat\u00f3 a F\u00f6ld\u00f6n. A beton-m\u00e9szk\u0151 k\u00f6rnyezetk\u00edm\u00e9l\u0151bb, mint sok ma haszn\u00e1lt, modern \u00e9p\u00edt\u0151anyag: egyed\u00fcl a Portland cement k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor \u00e9vente 6 milli\u00e1rd tonna sz\u00e9n-dioxid ker\u00fcl a l\u00e9gk\u00f6rbe. Furcsa, de ezek a 4500 \u00e9ves k\u0151t\u00f6mb\u00f6k nem a m\u00faltr\u00f3l sz\u00f3lnak, hanem a j\u00f6v\u0151r\u0151l\"\u00a0- \u00f6sszegezte Barsoum a tanuls\u00e1got.\u201d <\/em>Eddig a cikk. \u00a0Melynek a tanuls\u00e1ga sem elhanyagolhat\u00f3.<\/p>","type":"rich"}