Néha elkap a gépszíj és belevetem magam az online levéltári keresésekbe. Mi mást keresgélnék, mint a családom gyökereit. Semmi tudományos, csak amatőr módon, viszont azt elég kitartóan, immár harminc éve. Keresek és kutatgatok. Mint ahogy az ilyen munkáknál lenni szokott, az ember elolvas több száz oldalnyi anyagot, sokszor hiába, mert nem oda vezetnek a szálak ahová szerettem volna. Persze ez így nem teljesen igaz, hogy “hiába” hiszen közben megismerhetek más dolgokat, amiket ugyan nem kerestem, de mégiscsak szembejöttek velem. Nem mindig, de néha nagyon tudok bosszankodni a történelmünkön és főleg a politikusainkon. Ne értsenek félre, úgy általában a politikusainkon és nagyjából 150 évre visszamenőleg is. A történelmünk íróiról nem is beszélve. De ez egy teljesen más és jóval bonyolultabb dolog, minthogy egy blogban erről értekezést írjak. Most különben sem ezért álltam neki gépelni, hanem az okból, hogy éppen Nagyőr település történelmével kezdem el tüzetesebben foglalkozni. Nem véletlen, hiszen a település neve sok száz éven át Nehrer volt. Carolus Wagner Teológia professzor írt érintőlegesen a település létrejöttének körülményeiről 1774- ben Bécsben megjelent munkájában.
Most mégsem Wágner Károly teológia professzor munkássága miatt koptatom a billentyűzetet, hanem amiatt, hogy miközben kutatgatok, azzal szembesülök, már sokadjára, hogy szomszédaink milyen módon kívánják átírni a történelmünket, milyen alattomos módon próbálják a gyökereinket eltávolítani úgy, hogy azokhoz se nevében, se identitásában, se a felvidéki, se az anyaországi magyarság már ne kötődjön. Ma ez a realitás, nyugodtan meg lehet döbbenni. Lehet hallgatni, lehet(ne) szóvá tenni, de a reakció mindig ugyanaz. A magyarok nacionalisták és revizionisták. Mondjuk a vadabb nyilatkozatokba belefér még a fasizmus emlegetése is. Ne feledjük el, hogy a felvidéken ezeken a településeken magyarok éltek, talán még élnek is. Csak éppen valamilyen szláv név lesz beírva az útlevélbe és a személyi igazolványba. A települések történetében már csak a szlovák vonatkozású adatok jelennek meg. Nem adtam össze, hogy hány település ez, de ha mindegyikben csak öt magyar család élt, már akkor is jelentős számokról beszélhetünk. Remélem, hogy a lista pontos. Kétségei ne legyenek senkinek az ügyben, hogy ugyanez a helyzet a délvidéken és Romániában is.
Szlovákiában napjainkig, tervszerűen és folyamatosan ezeket a magyar településeket számolták fel, vagy csak egyszerűen eltüntették őket, átnevezésekkel és egyéb fondorlatos módon. Nehogy rosszindulatúnak bélyegezzenek, olyan is előfordult valószínűleg, hogy elnéptelenedett és saját magát számolta fel, így szűnt meg. Pirossal kiemeltem Nagyőrt (Nehrer 1920-ig) melyet a tatárok a földig romboltak. A magyar királyság fennhatósága alatt IV. Béla adományozta a német lovagrendnek a lakatlan területet. Akkor kapta az új nevet. A lovagrend tagjai néhány év alatt iskolát, ispotályt, kolostort építettek itt. Mai neve ( Strázki )
Megszűnt települések a felvidéken!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: