Irka Cafe-blog

9.(Csak mesélek kötetből) Húst nem lehetett kapni minden nap a húsboltban, talán csak havonta egyszer. Néhány szál kolbászféle lógott  a kampókon, amire tán már a legyek is ráuntak. Amúgy nemigen vásárolt ott senki, mióta államosították a Kertscho boltját. Azért továbbra is az öreg hentesnél vette mindenki a húst, de a házánál. Kertscho olyan széle-hossza egyforma… Tovább »

Nem is tudom mit írjak róla. Szóval, ez az az ország ahol talán le tudnám élni az életemet honvágy nélkül. Magyarország a hazám, Székesfehérvár a szülővárosom. Ide köt minden, ami fontos a számomra. Ismerem a város minden szegletét, hiszen itt nőttem fel. Akkor még csak alig ötvenezren éltünk itt. Megmondom őszintén, az jobban tetszett, mint… Tovább »

8.(Csak mesélek kötetből) A sperhakni: egy közepes méretű szegből készített, a végén behajlított, és ellapított eszköz, amivel az egyszerűbb zárak kinyithatók. Ez a felismerés vezetett a spájzban őrzött, alig két hete eltett lekvárok megdézsmálásának gondolatához.  Mamának már a befőzésben való aktív közreműködésünk is gyanús volt.  A Barack, a húszliteres nagy lábosban, fakanállal való kevergetés közben, pfhú,… Tovább »

Lehet, hogy mást is érdekel: http://titoktarcsi.blogspot.hu/  Érdemes elolvasni, és egy kis időutazásban részt venni. Olvasom Tar Károly blogját. Olvasás közben felrémlenek bennem a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek. Egészen a kondukátor pusztulásáig. Volt szerencsém gyerekkoromtól kezdve követni az ország sorsát, benne a magyarság, németség, és svábság küzdelmeit. Most, hogy rábukkantam Tar Károly blogjára, (Tagja a Román, a… Tovább »